Képes-E-Erre-Az EU?

Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági előírásai a legszigorúbbak a világon, és mindenütt elismerik az általa előállított élelmiszerek minőségét. Élelmiszerpiaca az idők során jelentősen fejlődött a változó fogyasztói elvárások, az egészségügyi kihívások, például a kergemarhakór és az innováció hatására.
A tömb minőségpolitikája a teljes élelmiszerláncra kiterjed, a gazdaságtól egészen a fogyasztóig. De mit is értünk pontosan „minőség” alatt?
 
Image: Shutterstock

Az uniós választópolgárok 51 százaléka járult az urnákhoz június elején, hogy megválassza az európai parlament új képviselőit - európai viszonylatban ez méltányos részvételi arány.
Ebben az epizódban az Euranet Plus arra keresi a választ, hogy mit várnak el az európaiak Brüsszeltől, milyen következtetés vonható le, és milyen következményekkel járhat a széleskörű kinyilatkoztatás.
 
Image: Shutterstock

Oroszország Ukrajna elleni háborúja egyértelműen átrendezte az EU biztonság- és védelmi politikáját, és új korszakot hozott Európa számára. Olaf Scholz német kancellár mostanra híressé vált "Zeitenwende", azaz "történelmi fordulópont" kifejezése minden bizonnyal találó, mivel a háború kitörése minden uniós országot arra késztetett, hogy újragondolják védelmi stratégiájukat és a hadi költségvetést.
 
 
 
 
Image: Shutterstock

Az Unió polgárainak jólétét az anyagi biztonság szavatolásával garantálja a leghatékonyabban. Európának ezért össze kell fognia, hogy meg tudjon felelni a mindenkori gazdasági kihívásoknak.A közelgő választások tükrében továbbra is azt vizsgáljuk, hogy az európai polgárok milyen lényeges változásokat várnak el az EU igazgatói szerveitől.
 
 
Image: Shutterstock

Mivel társadalmaink egyre inkább polarizálódnak, és közös biztonságérzetünk mind bizonytalanabbá válik, úgy tűnik, hogy a tömb számára az egyetlen járható út az alapos felülvizsgálat.
 
 
Image: Shutterstock

Az európai polgárok azt várják az Európai Uniótól, hogy megoldást találjon a migrációs politikára, ám ez egy összetett problémára, amire nincs egyszerű megoldás.
 
 
Image: Shutterstock

A 2020 elején Európát és a világot sújtó COVID-19 világjárvány több mint egymillió uniós polgár halálát okozta. Sok szenvedést okozott, az emberek gyakran mély magányban haltak meg a túlterhelt kórházakban vagy idősotthonokban. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ez soha többé ne forduljon elő? Milyen tanulságokat vontunk le? És mit tehet és mit kellene tennie az EU-nak, hogy a történelem ezen szegmense ne forduljon elő ismét?
Image: Shutterstock

A dezinformálás és az általa kiváltott bizalomvesztés rendszerszintű nyomásgyakorlás az európai köztudatra. Mostanság talán méginkább jellemző, mint korábban, hiszen az idei választási évben egyesek megpróbálják aláásni a választási folyamatot.
Legújabb epizódunkban arról kérdezzük az embereket több uniós országban - a Baltikumtól Portugáliáig, Bulgáriától Olaszországig -, hogy ők mennyire tartják égető problémának a "dezinformációt".
 
 
 
 
Image: Shutterstock

Az európai polgárok elvárják, hogy az Európai Unió továbbra is támogassa a háború sújtotta Ukrajnát. A katonai segélyek esetében azonban egyre mérsékeltebb a támogatás.
 
 
 
 
Image: Shutterstock

Az elmúlt hónapokban utcára vonultak a gazdák, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek és kifejezzék aggályaikat életmódjukkal és az európai mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban. A kemény munka és a gyakorlatilag szabadság nélküli életmód mellett sokak, különösen a kistermelők életkörülményei egyre súlyosabbak, a munkájukért járó bérezés pedig nem kompenzálja mindezt. A sérelmek listája hosszú, és segítségért kiáltanak.
Ebben az epizódban hálózatunk újságírói a tömb egy tucatnyi országában keresték fel a gazdákat, továbbá agrárszakértőkkel karöltve kutatják a választ arra kérdésre, hogy miért érzik magukat ennyire sértettnek a gazdák, és mit alakíthatna sorsukon az EU.
 
 
 
 
Image: Shutterstock